A versenyvizsga azt a célt szolgálja, hogy mérje: a vizsgázó rendelkezik-e a közigazgatásban való munkavégzéshez szükséges alapvető készségekkel és képességekkel. Célja azok kiszűrése, akik általános műveltségük hiányossága, vagy alapvető képességeik és készségeik alacsony szintje miatt nem alkalmasak köztisztviselőnek. Köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát tett. Versenyvizsgát az a magyar állampolgár tehet, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik.

A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. A köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kapott vizsgázó versenyvizsga díját - ide nem értve a megismételt versenyvizsga díját - a munkáltató megtéríti.

A teljesített versenyvizsga annak letételétől számított 5 évig érvényes. Ha a vizsgázó a vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a közszolgálati jogviszony fennállásáig, de legalább 5 évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnését követő 1 évig érvényes. A sikertelen és a teljesített versenyvizsga egyaránt megismételhető.

A versenyvizsgával kapcsolatos részletszabályokat a közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) korm. rendelet tartalmazza. A rendelet a hatálybalépéskor közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkön kívül igen kevés mentesülési lehetőséget fogalmaz meg. Így mentesül a versenyvizsga letétele alól

· közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt az, aki legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik (ez alatt értendő az az eset pl. amikor a köztisztviselő jogviszonyának fennállása alatt vezetői állásra nyújt be pályázatot, és így kötelezetté válna a versenyvizsgára)

· e jogviszonyának létesítése során az, aki az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (9) bekezdése szerint létesít közszolgálati jogviszonyt.

· az, aki a rendelet hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább 2 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszűnését követő 5 éven keresztül mentes a versenyvizsga letétele alól (ez a jogszabályhely a közszolgálatból bármely okból kikerülőket védi, a megszűnést követő 5 évig még nem kötelezhetőek vizsgára).

1. Általános tudnivalók a versenyvizsgáról

A versenyvizsga kétszintű: középszintű és felsőszintű. A felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező vizsgázó jelentkezésnél kiválaszthatja, hogy középszintű vagy felsőszintű versenyvizsgát tesz-e. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező vizsgázó csak felsőszintű versenyvizsgát tehet. A vizsgázó a versenyvizsga szintjét a versenyvizsgára történő jelentkezés után nem változtathatja meg.

Az I. besorolási osztályba a Ktv. 26. § (2) bekezdése alapján történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga vagy közigazgatási szakvizsga szükséges.

A versenyvizsgának írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki az írásbeli vizsgán legalább 120 pontos eredményt ért el.

A versenyvizsga vizsgakövetelményei:

a) alkotmány- és jogi ismeretek,

b) közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismeretek,

c) társadalomismeretek,

d) gazdasági és pénzügyi ismeretek,

e) emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek.

Versenyvizsgát a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei (államigazgatási hivatalok) szervezhetnek. Az államigazgatási hivatalok felkészítő tanfolyamot szerveznek, amelyen a vizsgázó nem kötelező jelleggel, térítési díj ellenében vehet részt. (maximális díja: 77.300 Ft) A korm. rendelet megengedi, hogy a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezetek vagy személyek is szervezhetnek felkészítő tanfolyamot.

1.1 A versenyvizsga díja

A versenyvizsga díja két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díjából. A vizsgadíjat vizsgarészenként (írásbeli, szóbeli) kell megállapítani. Az írásbeli vizsgarész vizsgadíja a köztisztviselői illetményalap 20%-a – 7.730.-Ft, a szóbeli vizsgarész a köztisztviselői illetményalap 30%-a – 11.595. A versenyvizsga díja összesen: 19.325.- Ft.

A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díját legkésőbb a vizsgarész megkezdését megelőző 3. munkanapig fizeti meg. A versenyvizsga ismétlése esetén a versenyvizsga díjjal megegyező összegű díjat kell fizetni. Vizsgarész ismétlése esetén vizsgarész díjat kell fizetni.

Ha a vizsgázó a versenyvizsga elhalasztását kéri, akkor halasztási díjat kell fizetnie. A halasztási díj összege a köztisztviselői illetményalap 10%-a, tehát 3.865 Ft.

1.2. Versenyvizsga időpontok

A vizsgaidőpontokat, a létszámot is figyelembe véve - a KSZK koordinálásával - a vizsgaszervező határozza meg. A KSZK a vizsgaidőpontról és a vizsgahelyszínről a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgázót. Ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. A KSZK köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgára való jelentkezéstől számított 60 napon belül. A vizsgaidőpontokat és helyszíneket közzéteszik a KSZK honlapján.

1.3. Jelentkezés a versenyvizsgára

A versenyvizsgára a KSZK honlapján történő regisztrációt követően, http://kiwi.kszk.gov.hu a KSZK által meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A versenyvizsgára történő jelentkezést a KSZK-hoz kell megküldeni elektronikus vagy postai úton.

A vizsgázónak a jelentkezésben ki kell választania a vizsgahelyszínt, és meg kell jelölnie azt a vizsgarészt, amelyet teljesíteni kíván. Kizárólag a szóbeli vizsgarészre csak az jelentkezhet, aki az írásbeli vizsgarészt már teljesítette. A KSZK-hoz beérkezett jelentkezéseket a KSZK továbbítja a vizsgázó által vizsgahelyszínként megjelölt vizsgaszervezőhöz.

A vizsgázó az írásbeli vizsgarészre történő jelentkezéssel egyidejűleg a szóbeli vizsgarészre is jelentkezhet.

A megkezdett versenyvizsga két év alatt tehető le, ha erre nem kerül sor, akkor a versenyvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Két év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsga érvényét veszti. A versenyvizsga megkezdettnek tekintendő az írásbeli vizsgarészre történő első vizsgaidőpont kijelölésével.

1.4. A versenyvizsga menete

A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie

Az írásbeli vizsgarész két részvizsgából áll, egy tesztfeladat-sorból (a továbbiakban: teszt) és egy kifejtendő kérdésből (a továbbiakban: esszé). Az esszé megoldására csak akkor kerülhet sor, ha a vizsgázó a tesztsort legalább 60 pontos eredménnyel teljesítette. A teszt, illetve az esszé megoldására, illetve kidolgozására egy-egy órát kell biztosítani. Az esszé akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos eredményt ért el.

A sikertelen és a már teljesített versenyvizsga (vizsgarész) korlátlan számban megismételhető. A teljesített versenyvizsga (vizsgarész) megismétlése esetén a jobb vizsgaeredményt kell figyelembe venni. A versenyvizsga és az ismétlővizsga között legalább 15 munkanapnak kell eltelnie.

A szóbeli vizsgarész letétele háromtagú vizsgabizottság előtt történik. A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az előre összeállított kérdések közül ismeretkörönként egy-egy kérdésre önállóan és összefüggően válaszol. A vizsgabizottság az ismeretkörökhöz tartozó, további kérdések megválaszolását is kérheti a vizsgázótól. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos teljesítményt ért el.

A szóbeli vizsgarész kérdései a vizsgázó tárgyi tudásának, döntési képességének, kommunikációs- és beszédképességének, valamint problémamegoldó és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgarész legfeljebb 100 ponttal értékelhető.

A vizsgabizottság a versenyvizsga bizonyítványt csak abban az esetben állítja ki, ha a jelölt a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét is eredményesen teljesítette. Az összesített eredmény alapján a jelöltnek legalább 180 pontot kell elérnie.

Az eredményes versenyvizsgáról a vizsgázó bizonyítványt kap, a szóbeli vizsgarészt követő eredményhirdetésen.

Díjkedvezmény

A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az aki, a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól. A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe.

A vizsgadíjkedvezmény iránti kérelmet a KSZK-hoz kell benyújtani a vizsgára történő jelentkezéskor. A kedvezmény iránti kérelem elutasításával szemben panasszal lehet élni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél, aki azt 15 napon belül elbírálja.

A versenyvizsga rendszerének, tartalmának kialakításával, koordinálásával kapcsolatban bővebb információk találhatók: a http://www.kszk.gov.hu, regisztrálni és jelentkezni a http://kiwi.kszk.gov.hu honlapon lehetséges.

A leendő vizsgázóknak eredményes felkészülést kívánunk!

Szolnok, 2009. október 26.